A 9. napra Tesszalonikibe terveztünk menni aquaparkba, de mivel Luca kis barátai aznap indultak haza és megszakadt volna a szíve, ha aznap már nem játszhatnak, így maradtunk, egész nap medencéztek. Az aquaparkot toltuk szerdára. Reggel Laci közölte, hogy neki aztán mindenhova van kedve menni, csak aquaparkba nem. Így megpróbálkoztunk beszerezni az ominózus lila szandált Kateriniben. Kivételesen délelőtt nyitva voltak az üzletek. Egy véletlennek köszönhetően kiderült, hogy nem bezárt a kedvenc akciós sportboltunk, hanem csak elköltözött, így szegény Laci újra a poklokat élte át. Az üzletben ugyanis külön szint van kislány cipőkből és ruhákból. A hely lényege pedig az, hogy minden féláron van már ilyenkor.
Én elég átgondoltan vásárolok. Egy üzletben kb 5 másodperc alatt el tudom dönteni, van-e valami, ami érdekel. Szóval az én szandálom megvétele összesen durván 3 percet vett igénybe. Ellenben Luca a létező összes edzőcipőt, őszi cipőt, ruhát és egyebet felpróbálta. Lett őszi cipője, sportcipője tornaórákra, mert a tavalyit kinőtte (31-es lába van... el sem hiszem!!!). Aztán persze a lila szandál is nagyon kellett. Az az egy darab volt belőle, épp hogy jó rá, de hallani sem akart róla, hogy anélkül jöjjünk haza. :)
A nyaralás hátralevő fele azzal telt, hogy újra felkerestük azokat a helyeket, amik tetszettek: kedvenc tengerpartok, éttermek...stb.
Az eredeti terv az volt, hogy vasárnap éjjel indulunk útnak, aztán végül a röszkei torlódás (6 órás várakozás a határon a törökök hazaindulása miatt) meggyőzött minket a reggeli indulás felől. Én előző nap mindent elpakoltam a bőröndökbe, este lecuccoltunk a kocsiba, megcsináltuk a szendvicseket. Még elmentünk egy utolsót vidámparkozni, fél egy fele feküdtünk le, az órát 5-re állítottuk be, hogy akkor csak betesszük a gyerekeket a kocsiba és indulunk. Aztán ugye ember tervez... 4:13-kor Noncsi felkeltett minket, hogy kenjük be a popsiját, mert viszket (rettentő fontos probléma!!! :) ) és akkor már jobbnak láttuk, ha elindulunk. Szegény Laci nem tudott elaludni este, így kb 2 óra alvás után dupla kávéval és 4 doboz Red Bull-al felszerelve elindultunk 5 előtt. Még bőven sötét volt, legnagyobb szerencsénkre a görög-makedón határ totál üres volt, így gyorsan haladtunk. Este 7 előtt mindenképp Tiszaszigetre kellett érnünk, mert akkor zár a határ és eszünk ágában nem volt 6 órát várni Röszkénél "isztambuli" körülmények közepette. A makedón-szerb határ már neccesebb volt, itt beértünk pár "osztrák" törököt, de szerencsénkre ez sem tartott tovább 10 percnél. A lányok ismét várakozáson felül teljesítettek: a hoteltől Belgrádig nyikk nélkül aludtak. A határ előtt pár kilométerrel álltunk csak meg 1-2 percre, így 13h-kor már Magyarországon 15:30-kor pedig már itthon voltunk, ami kb hihetetlen teljesítmény.
Totális emeleti gyomorbajra utal nálam, hogy kb fél óra alvás után már majdnem kész vagyok a mosással és sült egy adag kifli, meg egy kalács is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése