És még mindig görög a föld...

5. nap: a változatosság kedvéért most Laci dolgozott délelőtt, aztán elment a sosem túl stabil net és abbahagyta, viszont mivel nagy kirándulást nem terveztünk, maradt a szokásos Nei Pori tengerpartozás. Én kb 2 óra alatt homár színt értem el azzal, hogy nem kentem be magam, mivel nem éreztem, hogy éget a nap! Nobel-díjas eszmefuttatás, tudom!!! :) Estére az öreg faluba mentünk fel (P. Panteleimonas) ami még mindig megunhatatlanul giccsesen-romantikusan szép. Ezt most csak magamnak: inkább öljenek meg, ha még egyszer vacsorázni támadna ott kedvünk!!! Grrrrr!!!!!

A kötelező esti progi meglepő módon a vidámparkozás volt, most épp a nagyban, Nei Poriban. Egyszer vicces, kétszer tűrhető, de harmadszor.... Jó-jó, a gyerekekről szól... tudom! :)

6. nap: nap és víz közelébe sem akartam menni, meg amúgy sem bírom sokáig egy helyben. Az úti cél Edessa volt, ami kb. 140km. Odafele. :) Dél-egy között indulunk, Noncsi kellemeset aludt. Oadaértünk, kávéztunk. A vízesés gyönyörű, ingyér van. Gyerekkel is ideális, nem kell sokat gyalogolni, ráadásul kellemes, hűvös a klíma. Fotózkodás, piknik, kígyónézés, ruhavásárlás a csajoknak, majd újra a kocsiba pattantunk, hogy hazafele megint megpróbáljuk megvenni a hőn áhított lila szandált Lucának Kateriniben, amit a múltkor csak a zárva talált üzlet kirakatában nézett ki. 

Akkor első tipp: ha a GPS egy 94km-es útra 3 órát ír, az LEGYEN GYANÚS! Odafele végig autópályán hozott, visszafele egy ideje már óriás gyümölcsösök mellett haladtunk, amit nem bántuk, mert kiwi-erdőt még sosem láttunk azelőtt, meg ekkora barackosokat sem, aminek a közepén időközönként egy feldolgozóüzem is felbukkant. 34km-rel a cél előtt még jó 2 órát írt, persze mi jót nevettünk. Aztán jött a hegy. Fiatalkori emlékem, hogy a Need for Speed HP 2-ben az Aston Martin V12 Vanquish Time trial-ben a szerpentinen hetekig szenvedtem, mire tökéletesen, századmásodperc veszteség nélkül nyomtam le a hajtűkanyarokat. Na az kutyagumi volt ehhez képest. A majrévas majd kiesett a kezemből, úgy szorítottam. A vér is kiment a kezemből. Laci persze élvezte! 1 óra alatt 12km-t tettünk meg. De felértünk. Csodás volt a táj. Ilyen helyekre úgy szoktunk keveredni, hogy előtte jól eltévedünk. 

Második tipp: soha ne vedd le a szemed a gyerekről, aki WC-re akar menni! Addig se, amíg visszanyúlsz WC-papírért, mert az alatt a 3 évesed úgy magára zárja az ajtót, hogy McGyvernek kell lenned, hogy egy 10 centest használj csavarhúzónak, amivel szétcsavarozod a zárat. Nő létedre! 

Harmadik tipp: ha elvitelre kérsz forró, óriás pohár kávét, egy pillanatra se tedd a kocsi padlójára! A hirtelen gázfröccstől befog a biztonsági öv, közben felborul a kávé. Persze a lábadra, amit ordítás közepette hosszú másodpercekig nem érsz el, amíg állóra nem fékez a kocsi.

Negyedik tipp: ha a gyerek 400m-rel a cél előtt kiejti a "behányok" szót, ÁLLJ MEG! Ne mondd, hogy "mindjárt ott vagyunk, Kicsim". :)

+ 1 tipp: mielőtt bárhova elindulsz, nézd meg, nyitva van-e. Főleg Görögországban. Az üzletek CSAK hétfőn, szerdán, szombaton és vasárnap nincsenek nyitva délután egy nagyobb város sétálóutcáján!